márc

Szagolj hozzá – röviden a borkóstolásról 2.

Ebben a részben alapszinten megismerkedünk az illatokkal, azaz egy kicsit hozzá is szagolunk a borkóstoláshoz.

Egy bor illata rengeteg különböző vegyületből épül fel, amelyeket úgy szoktunk jellemezni, hogy meghatározzuk, leginkább mire emlékeztetnek minket. Az orrunk egyébként egy igen alkalmazkodóképes testrészünk, sok mindenhez hozzá tud szokni rövid idő alatt. Ez a borkóstolásnál azonban nem túl szerencsés, ezért talán ez az a pontja a folyamatnak, ami több gyakorlást is igényelhet. 

De miért fontos az illat? Azért, mert az eljárások helyes alkalmazásáról árulkodik: arról, hogy mennyire sikerült a szőlő jellegzetes illatjegyeit átmenteni a borba, illetve kiegészíteni egyéb érlelési aromákkal.  

És hogy mit kellene érezned? Azt elsőre mindenképp meg tudod állapítani, hogy gyenge, diszkrét, visszafogott, élénk vagy esetleg intenzív-e az illat, ami az orrodba szökik. Az illatos fajták többsége sok esetben egy könnyedebb bort takar, míg a tartalmasabb, hosszabb időt palackban töltő tételeknél előfordulhat, hogy nehezebben érzed meg az illatát, több idő kell a bornak, míg kinyílik, és lehet, hogy akkor sem hagyja el a poharat. Az illatok egyébként a hőmérséklet-változással és a levegővel való érintkezés hatására folyamatosan változnak. 

Egy kis gyakorlás után megpróbálhatod kategorizálni is őket. A kategóriákat nemzetközileg dolgozták ki, és a következő módon csoportosítják az aromákát:

  1. virágosak: rózsa, jázmin, ibolya, rezeda, akácvirág
  2. gyümölcsösek: alma, körte, sárgadinnye, eper, fekete bodza, szilva, kajszibarack, őszibarack, eper, málna, kökény, áfonya, citrusfélék, banán, füge, birsalma
  3. fűszeresek: vanília, szegfűszeg, fekete bors, pirospaprika, szerecsendió, fahéj, ánizs
  4. friss/szárított füvesek, növényesek: vágott fű, tea, szárított széna, dohány, gomba
  5. ásványosak: vulkáni kőzet, kréta, agyag
  6. animálisak és egyebek: állatszőr, pézsma, cserzett bőr, kenyérhéj, vaj, füst, gyanta 

További blog

A legek borvidéke – a Kunsági borvidék

A Kunsági borvidéken homokból és legekből van a legtöbb. Először is ez az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke.  Nyolc körzetre tagozódik és összesen 96 település található a területén. Egy-egy körzet nagysága megegyezik az ország más borvidékeinek átlagos szőlőterületével. Azt is mondhatjuk, hogy az egyik legnagyobb harc nyertese, hiszen létrejöttét az alföldi…

Elolvasom

Filoxéra, szilokféreg, kutyafülű amerikai

A szőlő egyik legveszedelmesebb kártevője, a filoxéra Sokféle névvel illették tudósok, szőlőbirtokosok, szépírók azt a rovarféleséget, ami Észak-Amerikából az Atlanti-óceánon „átkelve” a 19. század második felében az európai  szőlőültetvények jelentős részét kipusztította. A következmények drámaiak voltak, hiszen a szőlő eltűnt a korábban évszázadok óta művelt szőlőskertekből, miközben kontinensünkön emberek százezrei…

Elolvasom

Egy mediterrán borvidék – A Csongrádi borvidék

A Tisza alsó folyása mentén fekvő Csongrádi borvidék hazánk egyik legnaposabb és legmelegebb tájegysége. Ez egyrészről áldásos az itt élő borászok számára, másrészről a vele járó csapadékhiánnyal és aszállyal is meg kell küzdeniük.  A terület leginkább vörösborairól lett ismert, bár a szőlőinek több mint a fele fehérborszőlő.  A cserszegi fűszeres,…

Elolvasom