márc

Ne csak nézz, láss is – röviden a borkóstolásról 1.

Egy borkóstoló igencsak művészi eseménynek tűnhet a lelkes, de pusztán érdeklődő borbarátok számára. Ha azonban megtanulsz néhány fontos alapszabályt, akkor legközelebb talán már nem érzed annyira idegennek ezt a műfajt, és nagyobb bátorsággal lötyögteted te is a poharat kizárólag a száránál fogva. Mindenképp a száránál fogva, de erről majd egy másik blogcikkben írunk bővebben. Most nézzük meg, hogy mit kell tudni a kóstolásról, hogy ne gyere zavarba egy ilyen eseményen. 

A borkóstolásnak van egy pofonegyszerű alaptétele: a bor megismerése tulajdonképpen egy érzékszervi vizsgálat, amit a szemünktől vezetünk a szánkig. Vagyis először szemléld meg a poharad tartalmát, majd szagolj bele, és legvégül kóstold is meg. Ugye nem is hangzik bonyolultan?

Nézzük meg ezt a gyakorlatban is! Kezdjük tehát felülről, a látással. 

A legszembetűnőbb ismertetőjegye egy bornak a színe. Szín szerint alapvetően három nagy osztályba tudjuk sorolni a borokat: fehér, vörös és rozé. Ezeket az alapszíneket szokták aztán tovább árnyalni a kóstoló során, így lesz egy bor például lazacszínű, rubinvörös vagy szalmasárga.

A színeken felül aztán fontos még egy, szintén a látványhoz kapcsolódó tulajdonsága, a tisztasága is. A forgalomba kerülő tételeknek mind tükrös tisztaságúaknak kell lenniük, azaz nem lehet bennük semmiféle szennyeződés (dugómorzsalék, penészdarab, füstszerű alakos elem stb.). Bár a legújabb irányvonalaknál, a kézműves boroknál ez már nem teljesen igaz, hiszen az opálosság teljesen természetes jelenség lehet. 

A bor színéből a hozzáértők egyébként már következtetni tudnak a bor korára is, amely fejlődési fokának megfelelően lehet új, fiatal, fejlett, érett, ó és elvénült is. 

Ha már egyébként is nézegeted a poharadat, akkor azt is megfigyelheted, hogy hogyan viselkedik a bor benne, azaz mennyire mozgékony. Ha a pohárban forgatva a bor csak rövid ideig tapad fel az oldalára, akkor azt mondjuk, hogy egy vékonyabb, míg ha sokáig képes fenn maradni, akkor testes borról van szó. 

A szemed segítségével máris ennyi mindent tudhatsz meg a kedvenc borodról. A következő részben eggyel lejjebb csúszunk, és megnézzük, mit tud az orrunk ehhez az élményhez hozzátenni.

További blog

A legek borvidéke – a Kunsági borvidék

A Kunsági borvidéken homokból és legekből van a legtöbb. Először is ez az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke.  Nyolc körzetre tagozódik és összesen 96 település található a területén. Egy-egy körzet nagysága megegyezik az ország más borvidékeinek átlagos szőlőterületével. Azt is mondhatjuk, hogy az egyik legnagyobb harc nyertese, hiszen létrejöttét az alföldi…

Elolvasom

Filoxéra, szilokféreg, kutyafülű amerikai

A szőlő egyik legveszedelmesebb kártevője, a filoxéra Sokféle névvel illették tudósok, szőlőbirtokosok, szépírók azt a rovarféleséget, ami Észak-Amerikából az Atlanti-óceánon „átkelve” a 19. század második felében az európai  szőlőültetvények jelentős részét kipusztította. A következmények drámaiak voltak, hiszen a szőlő eltűnt a korábban évszázadok óta művelt szőlőskertekből, miközben kontinensünkön emberek százezrei…

Elolvasom

Egy mediterrán borvidék – A Csongrádi borvidék

A Tisza alsó folyása mentén fekvő Csongrádi borvidék hazánk egyik legnaposabb és legmelegebb tájegysége. Ez egyrészről áldásos az itt élő borászok számára, másrészről a vele járó csapadékhiánnyal és aszállyal is meg kell küzdeniük.  A terület leginkább vörösborairól lett ismert, bár a szőlőinek több mint a fele fehérborszőlő.  A cserszegi fűszeres,…

Elolvasom