Egy mediterrán borvidék – A Csongrádi borvidék

A Tisza alsó folyása mentén fekvő Csongrádi borvidék hazánk egyik legnaposabb és legmelegebb tájegysége. Ez egyrészről áldásos az itt élő borászok számára, másrészről a vele járó csapadékhiánnyal és aszállyal is meg kell küzdeniük.

A terület leginkább vörösborairól lett ismert, bár a szőlőinek több mint a fele fehérborszőlő. A cserszegi fűszeres, kövidinka, olaszrizling, rajnai rizling és a kunleány viszi errefelé a vezető szerepet. A kékszőlő fajták közül pedig túlnyomóan a kékfrankos és a zweigelt.

A szőlőművelés történetéről dióhéjban

A vidék szőlőművelésről már a középkor elejéről is találhatunk feljegyzéseket. Története mégis talán egy kicsit nehézkesebben alakult, mint az ország más borvidékeinek.

Fejlődésének ívét először a török hódoltság akasztotta meg. Ez egyben mérföldkövet is jelentett, mert ebben az időszakban honosodott meg a térségben a balkáni vörösborkultúra és annak vezető szőlőfajtája, a kadarka.

A futóhomokkal és a filoxérával szemben vívott harcból ez a borvidék is győztesen tudott kikerülni. A kártevő ugyanis homokon nem él meg. Így válhatott az Alföld a XIX. század végére a filoxérában károkat szenvedett magyarországi bortermelés ellensúlyozó pontjává. A XX. század elejére elért fellendülés a rendszerváltás idején kezdve újra akadozni kezdett. A keleti értékesítési piac megszűnése teljesen átrendezte a vidék szőlőtermesztését. A borvidék mégis 1990-ben alakult önálló borvidékké.

Napjainkban

Jelenleg 17 borászatot jegyeznek itt. Közöttük sok fiatal, lelkes, úttörő borászt találunk, akik a XXI. század marketing lehetőségeit jól kihasználva igyekeznek szélesebb körben ismerté tenni a vidék borait.

Vissza