Amit a bioborokról alapvetően tudni kell

Biogazdálkodás, ökológiai gazdálkodás vagy organikus gazdálkodás

A biogazdálkodás hivatalos megnevezése “ellenőrzött ökológiai gazdálkodás”. Nem hivatalosan használjuk még rá az  ökológiai vagy organikus gazdálkodás kifejezéseket is.

Erről a művelésről sokaknak a fejében az a téves kép él, hogy a növényeket elhanyagolják és hagyják őket szinte maguktól fejlődni. Ennek azonban pont az ellenkezője igaz erre a termelési formára. A biogazdálkodás a szerves trágyázáson, a biológiai növényvédelmen és a természetes biológiai ciklusokon alapszik. Ez a technika így sokkal több munkát igényel a tulajdonostól. Az odafigyelésnek azonban megvan az ára is. Ezért kerülnek szinte mindig többe az ezen a módon előállított termékek.  Lássuk mit jelent az organikus termesztés a szőlő esetében.

Mitől lesz bio egy szőlészet?

A bioszőlészet a hivatalos szabályozás szerint olyan szőlőgazdálkodás, ahol három éven keresztül mellőztek mindennemű kemikáliát, műtrágyát, és egyéb szintetikus szereket a növény termesztése során. Ennek az átállásnak az eredményeként a 4. év szüretje már bionak tekinthető.

Ezekben a szüretet megelőző esztendőkben a borászok csak természetes növényvédőszerekkel kezelik a szőlő felületét. Sokak gondolják úgy, hogy ha valami bio, akkor nem érte permetszer. Azonban ez sem teljesen igaz. A különbség az, hogy egy bioszőlő-ültetvényen mindig csak és kizárólag természetes anyagok kerülhetnek a permetezőbe, mint például a réz, kén, vízüveg, kőporok, különböző növényi kivonatok és teák.  Nagyon fontos különbség, hogy egy organikus művelésű szőlőben inkább a megelőzésén és a növény „immunrendszerének” a természetes megerősítésén van a hangsúly a gyógyítással szemben.

A talaj szerkezetét általában szarvasmarhatrágyával vagy különböző növényekből létrejövő ún. zöldtrágyával javítják. A kártevők ellen pedig szintén csak biológiai védelemmel pl. rablóatkával küzdenek.

A biobor meghatározása

Ebben az ökológiai rendszerben termesztett szőlőből készülhet aztán hivatalosan a biobor. A borkészítés során is vannak tiltott eljárások, amelyeket a biotanúsítványt kiadó két szervezet évente egyszer ellenőriz a címért munkába fogó borászatoknál.  A tiltott eljárások között szerepel például, hogy nem szabad a must cukor- és savtartalmát növelni és csökkenteni. Ezenkívül  tilos a bor szerkezetének fizikai és kémiai megváltoztatása.  A szabályok betartásának ellenőrzése ma Magyarországon a BioKontroll Hungária és a Hungária Öko feladata. Ezen két szervezet által kiadott minősítés a biztosíték ezekre a borokra.

Az, hogy a végeredmény valóban ízletesebb-e, mint a hagyományos körülmények között készülő borok, az egyéni ízlés kérdése. Ami azonban mellettük szólhat az az, hogy egy jobban sikerült este után kevésbé lehetünk tőle másnaposak, mivel kevesebb bennük a kéndioxid.

Országunk klímája és természeti adottságai egyébként kifejezetten kedveznének ennek a típusú szőlőművelésnek. Ennek ellenére mégis kevés ilyen művelés alatt álló terület van Magyarországon nyilvántartva. Kevesen vállalják ugyanis az ezzel járó többletmunkát, a sok éves felkészülést, emellett ma még keveseknek van meg a kellő tapasztalata az ökológiai gazdálkodáshoz.

A csekély számú hazai bioborászat közül egyik legtöbb tapasztalattal rendelkező a szentantalfai Dobosi Pincészet, ahol már 20 éve termesztenek ezzel a technikával szőlőt. Ökogazdálkodási ismeretük hatalmas, boraik tisztasága kiemelkedő. A biogazdálkodás a Dobosi családnál életforma.

Malatinszky Csabát a környezet védelme és a borminőség javítása egyaránt motiválta, amikor 2009-ben hivatalosan is átállt az ökológiai termelésre. A villányi borász filozófiája szerint egy borfogyasztó számára egy kevesebb kénnel készült, vegyszermaradványok nélküli bor lehet csak egy igazán élő táplálék.

Ha megkóstolnátok, hogy milyen egy igazi biobor, akkor keressétek a fenti két borászat borait a Borháló Szeged polcain.