aug

A spanyol klasszikus, a sangria

A sangria az a frissítő alkoholos ital, amelyet mindig összekapcsolunk a napsütéssel, a kánikulával és a nyári estékkel. A gyümölcsök édes és friss íze tökéletesen keveredik a fő összetevővel: a borral. A frissítő története évezredes, elkészítése pedig pofonegyszerű.

 

A sangria története

Az ital gyökereit Spanyolországban, ill. Portugáliában kell keresnünk. Az elnevezés a spanyol sangre szóból származik, amelynek jelentése vér utalva az ital mély, vöröses színére.

Megszületéséhez időben egészen az ókorig kell visszarepülnünk. Az Ibériai-félszigeten ugyanis már a rómaiak is foglalkoztak szőlőműveléssel. A kedvező időjárás és a rengeteg napsütés természetesen kedvezett a gyümölcsnek. És ahol szőlő van, ott hamarosan bor is. Így aztán a borkészítés is jelentőssé vált a félszigeten.

A vizezett bor fogyasztása  az ókori emberek jól bevált megoldása volt a folyadékpótlásra, a baktériumokkal teli kútvízzel szemben. Bármilyen folyadék, amelyben volt egy kis alkohol, elpusztította ezeket a kórokozókat, így biztonságosabbá vált a fogyasztásuk.

Az ókoriak borfogyasztásáról ráadásul még azt is tudjuk, hogy italukat sokszor keverték cukorral és fűszerekkel, majd a keveréket aztán egy tölcsér alakú szövet szűrőn át leszűrték. A végeredményt nevezték “hippokrasznak”, amit néha a forralt borhoz hasonlóan melegítve fogyasztottak. Így nagy valószínűséggel mondhatjuk, hogy a hippokrász volt a sangria és a forralt bor közös őse, és talán inspirálója is.

A mórok megjelenésével azonban a borfogyasztás visszaszorult Hispániában, így a sangria történetében is egy hosszabb szünet következett. Az 1400-as évek végén, az uralom megszűnésével aztán újra megjelent a spanyol poharakban..

A 20. századi történetében fontos mérföldkő az 1964-es New York-i világkiállítás. Spanyolország pavilonjában szereplő ital azonnal a közönség kedvencévé vált és elindult világhódító útjára.

2014-ben az Európai Parlament eredetvédettnek minősítette az Ibériai-félsziget hűsítő italát, a sangriát. Ez azt jelenti, hogy a sangria megnevezés a használata/feltüntetése csak Spanyolországot és Portugáliát illeti meg. A más európai unós tagállamokban készült “sangriákon” a borból készült aromás ital megjelöléssel kell helyettesíteni a megnevezést a palackon.

 

A sangria elkészítésének titka

 

 Federico Fellini Júlia és a szellemek című filmjében elhangzó sangria recept így szól:

“Három szelet citrom, három szelet narancs, ásványvíz. […] Három teáskanál cukor. […] Valenciában szegfűszeget is szívesen adnak hozzá; Cordobában sokkal finomabb ízű. Sangria. Szomját oltja azoknak, akik isszák. Titkos szomjúságunkat is oltja. A Feledés Főzetének nevezik.”

Hagyományos formájában a sangria vörösborból és friss darabokra vágott gyümölcsökből készül, de manapság már találkozhatunk olyan receptekkel is, amelyekben pálinkát, cukrot, gyümölcslevet vagy ásványvizet adnak hozzá. Spanyolország déli részén a sangriát gyakran zurrának hívják, és őszibarackkal vagy nektarinnal készítik.

Érdekes módon, hogy a sangriához a legtöbb autentikus recept inkább a középkategóriás vagy olcsóbb borokat javasolja. Ennek az lehet az oka, hogy egy nagyon drága, karakteres bor leuralná a gyümölcsöket és így kevésbé jöhetne létre az a jellegzetes frissítő íz, ami az ital lényege.

Ha ásványvizet is adunk hozzá, azt érdemes mindig csak a felszolgálás előtt közvetlenül  hozzákeverni. Ez azért szerencsésebb így, mert a hűtőben állás nem tesz jót a szénsavnak. Természetesen ásványvíz helyett adhatunk hozzá pezsgőt vagy proseccot is, de ez a szabály ezek esetében is érvényes marad.

 

A klasszikus sangria recept

 

 A klasszikus sangria recept elkészítése nagyon egyszerű, kezdők is hozzá foghatnak. A végeredmény garantáltan friss és finom lesz.

 

Hozzávalók:

1 liter félédes vagy édes vörösbor

2,5 dl narancsból kinyomott gyümölcslé

1 dl citromból kinyomott gyümölcslé

1 db meghámozott, felkockázott narancs

1 db meghámozott, felkockázott citrom

30 dkg meghámozott, felkockázott őszibarack (vagy bármilyen más idénygyümölcs)

ásványvíz vagy szóda

Az ásványvizet kivéve az összes hozzávalót egy üvegkancsóban keverd össze egy hosszúnyelű fakanállal. Hagyd az edényt egy éjszakán át hűtőszekrényben. Mielőtt fogyasztod, add hozzá az ásványvizet, és tálald sok-sok jéggel!

Tipp: Ha a jégkockatartóba 1-1 szem cseresznyét, málnát teszel, köré vizet öntesz, és így fagyasztod le, még mutatósabban tudod hűteni az italodat.

További blog

A legek borvidéke – a Kunsági borvidék

A Kunsági borvidéken homokból és legekből van a legtöbb. Először is ez az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke.  Nyolc körzetre tagozódik és összesen 96 település található a területén. Egy-egy körzet nagysága megegyezik az ország más borvidékeinek átlagos szőlőterületével. Azt is mondhatjuk, hogy az egyik legnagyobb harc nyertese, hiszen létrejöttét az alföldi…

Elolvasom

Filoxéra, szilokféreg, kutyafülű amerikai

A szőlő egyik legveszedelmesebb kártevője, a filoxéra Sokféle névvel illették tudósok, szőlőbirtokosok, szépírók azt a rovarféleséget, ami Észak-Amerikából az Atlanti-óceánon „átkelve” a 19. század második felében az európai  szőlőültetvények jelentős részét kipusztította. A következmények drámaiak voltak, hiszen a szőlő eltűnt a korábban évszázadok óta művelt szőlőskertekből, miközben kontinensünkön emberek százezrei…

Elolvasom

Egy mediterrán borvidék – A Csongrádi borvidék

A Tisza alsó folyása mentén fekvő Csongrádi borvidék hazánk egyik legnaposabb és legmelegebb tájegysége. Ez egyrészről áldásos az itt élő borászok számára, másrészről a vele járó csapadékhiánnyal és aszállyal is meg kell küzdeniük.  A terület leginkább vörösborairól lett ismert, bár a szőlőinek több mint a fele fehérborszőlő.  A cserszegi fűszeres,…

Elolvasom