A pincefalvak borvidéke – A Hajós-Bajai borvidék

A hivatalosan épp csak 30 éves borvidék története sokkal régebbre nyúlik vissza, mint azt évei száma sejteti. A Duna-Tisza közének déli részén elterülő terület újkori boros története az ide települő svábokkal kezdődött. Ezek a szorgalmas emberek voltak azok, akik szőlőtermesztésbe fogtak a környék löszös lejtőin. Az általuk, Hajóson létrehozott pincefalu nem csak az országban, hanem az egész Kárpát-medencében ritkaság számba megy. A mai pincesoron látható présházak java része a XX. században jött létre.

Bár a vidék szomszédos a Kunsági borvidékkel, talaj tekintetében mégis sok különbség van köztük. Itt ugyanis nem homokkal találkozunk a szőlőtőkék alatt, hanem lösszel. Ennek a löszös talajnak a karbonát tartalma képes azt a minőséget biztosítani a bornak, amivel például Tokajban, Villányban vagy Szekszárdon is találkozhatunk.

Időjárás tekintetében egy igazi napsütötte tájjal van dolgunk, de a klíma nagyon hasonló a Kunsághoz. Forró, aszályos nyarak, fagyos, hideg telek, kevés csapadék. Érdekesség viszont, hogy a terület kicsit magasabban fekszik, mint a szomszédos Kunság. Ezért lehetséges az, hogy míg ott a tavaszi fagyok veszélyt jelenthetnek a szőlőre, itt azok sokszor ép bőrrel ússzák meg a csípős hajnalokat.

Itt is több fehér bor forr szüret után a pincékben, mint vörös. Legnagyobb területen a cserszegi fűszeres és a bianca terem, ezt követi a chardonnay, a királyleányka, a rajnai rizling. A kékszőlő területek legfontosabb szőlőfajtája a kékfrankos, a cabernet sauvignon és a zweigelt, de kadarkából is találkozunk szép borokkal. A hajósi vörösborok gyakran még a legjobb hegyvidéki vörösborokkal is felveszik a versenyt.

Vissza