okt

A Duna borai. Első állomásunk: a német Duna-vidék borai

Bor- és kultúrtörténeti sorozatunkban a Duna menti borvidékeket követjük a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig, Németországtól a Duna-deltáig, Sztrabóntól John MacGregorig, a Spätburgundertől a Gamzáig. Fotelkalandoroknak kedvcsináló, vérbeli utazóknak tuti tipp, borkedvelőknek pedig egy lehetőség, hogy minden pohárral más tájakon találjuk magunkat…

Új borkóstoló-sorozatunkban a Duna menti borvidékeket járjuk be – a minél hitelesebb élményt természetesen a páratlan, remek ízléssel összeválogatott borsorok is segítik. Első állomásunkon a német Duna-vidékre látogatunk el: a Bódeni-tó környékére (Baden és Württemberg), illetve a Duna eredetének titokzatos helyszínére, a Fekete-erdőre is teszünk némi kitérőt. A felejthetetlen (íz)élményt pedig a főleg pinot noir-okból álló borsor, illetve Ercsey Dániel borszakíró szakértő kommentárjai garantálják. Lássuk, hogy mit érdemes előzetesen megtudnunk a német Duna menti borvidékekről.

A Duna, mint az köztudomású, a Fekete-erdőben ered. Vagy mégsem? Claudio Magris híres könyvében, ami – mily meglepő – a Duna címet viseli, így ír:

„Itt ered a Duna főága” – áll azon a bizonyos táblán ott a Breg forrásánál. A fenti szűkszavú kijelentés ellenére mind a mai napig dúl a sok évszázados vita – hogy tudniillik hol is ered a Duna –, sőt az ádáz vetélkedés is két város, Furtwangen és Donaueschingen között. A helyzetet még bonyolítja az a merész hipotézis, amelyet Amedeo, a tekintélyes szedimentológus és a félreértések titkos historiográfusa nemrégiben állított fel, mely szerint a Duna egy vízcsapból ered.

Ha a térképen követjük a folyót, úgy találhatjuk, hogy Németországban nincsenek a közelében borvidékek, ez azonban nem teljesen igaz. A Donauversickerungnak köszönhetően a Duna vize részben a Bódeni-tóban bukkan fel, így egyrészt a Rajnát táplálja, másfelől a tó vize visszaveri a napfényt az északi partok dombjain zöldellő szőlőkre. Jellemzően pinot noirral foglalkoznak a helyi gazdák, ha erre járunk feltétlenül sétáljunk egyet Lindau belvárosában, aztán ebéd után látogassunk el egy borászatba kóstolni.

A tó déli partja más miatt nevezetes, ott született ugyanis (Thurgau kantonban) Dr. Hermann Müller, a rizlingszilváni (idegen nyelveken Müller-Thurgau) nemesítője. A tó körül olyan borászatokat találunk, mint a svájci Schmidheiny, az osztrák Möth, vagy éppen a német Teresa Deufel. Érdekesség, hogy a németországi részen a tó nyugati oldala Baden, míg a keleti Württemberg borvidékhez tartozik, bár szervesen egyikhez sem kapcsolhatók az itteni borok.

Tipp: Weingut Schmidt am Bodensee, ahol az alap fehérborok és rozé mellett igazi csúcs-pinókat lehet kóstolni (németül Spätburgunder), mindezt a Bódeni-tóra néző teraszon. Aki kedveli a romantikus kalandokat, az olvassa el John MacGregor izgalmas útleírását, amiben valószínűleg a világ első kajakos vízitúrájáról számol be a Dunán.

Bizonyára sok kérdés felmerült olvasónkban – ha szeretnél választ kapni, esetleg még többet megtudni a fenti tájak és szereplők történelmi jelentőségéről, illetve arról, hogy mi köze mindennek a borhoz, csatlakozz borkóstolónkhoz! Ehhez nem kell mást tenni, mint kattintani az alábbi linkre, ahol a jelentkezésről is részletes információkat adunk.

  1. október 16-án, szombaton sok szeretettel várjuk a bor, illetve a gasztronómia kedvelőit egy kis képzeletbeli látogatásra a Duna legendás németországi tájaira!

Szerző: Ercsey Dániel borszakíró

További blog

A legek borvidéke – a Kunsági borvidék

A Kunsági borvidéken homokból és legekből van a legtöbb. Először is ez az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke.  Nyolc körzetre tagozódik és összesen 96 település található a területén. Egy-egy körzet nagysága megegyezik az ország más borvidékeinek átlagos szőlőterületével. Azt is mondhatjuk, hogy az egyik legnagyobb harc nyertese, hiszen létrejöttét az alföldi…

Elolvasom

Filoxéra, szilokféreg, kutyafülű amerikai

A szőlő egyik legveszedelmesebb kártevője, a filoxéra Sokféle névvel illették tudósok, szőlőbirtokosok, szépírók azt a rovarféleséget, ami Észak-Amerikából az Atlanti-óceánon „átkelve” a 19. század második felében az európai  szőlőültetvények jelentős részét kipusztította. A következmények drámaiak voltak, hiszen a szőlő eltűnt a korábban évszázadok óta művelt szőlőskertekből, miközben kontinensünkön emberek százezrei…

Elolvasom

Egy mediterrán borvidék – A Csongrádi borvidék

A Tisza alsó folyása mentén fekvő Csongrádi borvidék hazánk egyik legnaposabb és legmelegebb tájegysége. Ez egyrészről áldásos az itt élő borászok számára, másrészről a vele járó csapadékhiánnyal és aszállyal is meg kell küzdeniük.  A terület leginkább vörösborairól lett ismert, bár a szőlőinek több mint a fele fehérborszőlő.  A cserszegi fűszeres,…

Elolvasom