Ki védi meg a szőlőinket a tavaszi fagyoktól? - Szent Orbán kultusza a Dél-Alföldön

A szőlő az esztendő folyamán számos időjárási tényezőnek van kiszolgáltatva, amelyek
veszélyt jelentenek számára. A téli és a tavaszi fagyok mellett nyáron a jégesők és a viharok
akár az egész termésmennyiséget tönkre tehetik, elpusztíthatják, hiába valóvá téve ezzel a
szőlősgazdák egész éves fáradságos munkáját. A szőlőbirtokosok körében emiatt nagy
népszerűségnek örvendtek azon szentek, amelyeknek az ünnepe a kritikusnak tartott
időszakokkal esett egybe. Vannak köztük olyanok, akiknek az életútja valamilyen módon
kapcsolódott a szőlőhöz vagy a borhoz, mások pusztán a kalendáriumban elfoglalt helyük
alapján válhattak szőlővédőszentté.

Szent Orbán kultusza a Kárpát-medencében azért terjedhetett el széles körben, mivel
ünnepe, azaz május 25-e, egybeesik a késő tavaszi lehűlésekkel, amelyek manapság is komoly
károkat okozhatnak a szőlőskertekben, szőlőültetvényekben. I. Orbán pápa 223-ban került a
pápai trónra, 230-ban szenvedett vértanúhalált. A középkori hagyomány szerint ő rendelte el,
hogy a miseáldozat kelyhét és patenáját (tányérkáját) aranyból vagy ezüstből készítsék.
Személyének a borral való ilyetén kapcsolata és emléknapjának a szőlő fejlődése
szempontjából kritikus időpontja együttesen tette a szőlőművesek, kádárok és kocsmárosok
védőszentjévé. Az ikonográfiában szőlőfürttel, kehellyel szokás ábrázolni. I. Orbán pápa földi
maradványai több mint hat évszázadon át Rómában nyugodtak. Ereklyéit 849-től 1771-ig az
elzászi szőlővidéken található Erstein városka kolostorának templomában őrizték. 1771-ben
XIV. Benedek pápa Andrássy István grófnak ajándékozta, aki birtokán, a monoki kastély
kápolnájában helyezte el. Az ajándékozás okáról és körülményeiről csak a szájhagyomány
nyújt némi támpontot: Eszerint Andrássy gróf ma már ismeretlen célból Rómában járt,
Benedek pápánál. A tokaji aszúbort iszogatva került szóba, hogy e neves magyar borvidék
nem minden évben terem aszú készítésére alkalmas szőlőt, és hogy a tavaszi fagyok milyen
nagy károkat okoznak. Állítólag ekkor ajándékozta az egyházfő a magyar grófnak Szent
Orbán teljes ereklyéjét, ami azóta hazánkban, a Tokaj-Hegyalja közeli Monok községben
található.

Kultuszának Nyugat-Európában és hazánkban a középkortól a 19–20. századig igen
hasonlóak az elemei: ha az idő enyhe volt, ünnepi körmenetben dicsőítették a
szentet, szobrát, képét megkoszorúzták, szőlőhajtásokkal díszítették, s meglocsolták borral,
kedvező termést kérve. Ha Orbán fagyot hozott, fennhangon szidalmazták, megfenyítették,
olykor tettleg megszégyenítették: szobrát vagy képét a sárba dobták, levizelték,
megcsonkították.

Az Alföldön többfelé találkozhatunk kultuszának emlékeivel, leginkább a szent
tiszteletére emelt szobrokkal. Csongrádon az ún. Halesz dűlőben 1856-ban állított szobrát
Pesten Gerenday Antal kőfaragó készítette. A szomszédságában egy harang is állt, amelyet a
szőlőbirtokosok Szent Orbán tiszteletére öntöttek. Szobránál május 25-én rendszeresen
tartottak búcsúkat, amelyeket nemcsak a helybeliek, hanem a környező települések,
Tiszaalpár, Csépa, Szelevény és Tiszasas katolikus hívői is felkerestek. Az 1928-ban
Jánoshalmán állított szobor felirata hűen tükrözi, hogy a szőlőbirtokosok milyen fontos
szerepet szántak a szentnek a termés megóvásában: „Szent Orbán pápa könyörögj érettünk
oltalmazd határainkat szőlő és gyümölcsösünket minden veszedelemtől…” Napjaink
legismertebb Orbán-ünnepét a Hajósi Pincefaluban tartják, amely 1982-ben a helyi
népművelő, Alföldi Albert kezdeményezésére indult, s azóta minden év májusának végén itt
zajlik. Ez alkalom kerül sor a borverseny eredményhirdetésére, illetve díjnyertes borokkal a

szent szobrának szimbolikus meglocsolására. A hajósi borünnep már egy kifejezetten fesztivál
jellegű rendezvény, amely évről évre tömegeket vonz a településre.

Vissza